Ezzel kapcsolatban sok ismeretük, tapasztalatuk volt már a gyermekeknek. A buszon 3 csapatot alkottunk, melyeket a gyermekek csuklójára rögzített virágok színe szerint különböztettünk meg egymástól....
Képgalériába lépés Alapítás éve: 1975 Központja: 6000 Kecskemét, Liszt Ferenc u. 19. Címere: Boróka Jellegzetes növényei, állatai: mocsári kardvirág, kamilla, boróka, vitézkosbor, tündérrózsa, homoki kikerics, vidra, gulipán, tiszavirág, lápi póc, ugartyúk, gólyatöcs, parlagi vipera. Címerkép: Tájegységei Felső-kiskunsági puszta Ez a területegység ránézésre a Hortobágyra hasonlít. A hajdani Duna-ártéren a folyószabályozás után fel-fel gyorsult a szikesedés, a növényzetét elsősorban olyan sótűrő, sókedvelő fajok alkotják, mint a veresnadrág csenkesz, a magyar sóvirág, a kamilla és a sziki üröm. Állatvilágának értékes képviselője a túzok, a kék vércse és az ugartyúk. A végrehajtott élőhely-rekonstrukció nyomán olyan vizes élőhelyek alakultak ki, amelyek vonzzák a vízimadarakat. Felső-kiskunsági tavak A terület mélyedéseiben szikes tavak és mocsarak alakultak ki. E ritka élőhelytípus értékes növény- és állatvilágnak ad otthont. Jellemző növényei a fehér tippan és a sovány csenkesz. Fészkelő közösségek alakultak ki gulipánokból, gólyatöcsből és küszvágó csérből.
Az óvó emberi kézben levő tojás a természet törékenységét jelzi. A "hímes tojáson" levő minta a kiskunsági homokbuckás tájat, az itt jellemző borókát, és Petőfi Az Alföld c. verséből is ismert vörös vércsét ábrázolja.
A változatos élőhelyek sokasága jellemzi a Duna-Tisza köze síkvidéki táját. A Tisza mentén a holtágak, az ártéri erdők, az egykori kubikok és fokok, a Homokhátságon a szélfújta homokbuckások nyílt homoki gyepjei, borókás nyáras erdői, a Turjándikék vízjárta gyepjei, kocsányos-tölgyes erdősztyeppjei, a szikes tavak és szikes puszták és a ma is élő tanyavilág csak a türelmes embereknek mutatja meg igazi titkait. Rövid kedvcsináló anyagot itt találhat a nemzeti parkról.
One punch man 5 rész, 2024