Ezzel kapcsolatban sok ismeretük, tapasztalatuk volt már a gyermekeknek. A buszon 3 csapatot alkottunk, melyeket a gyermekek csuklójára rögzített virágok színe szerint különböztettünk meg egymástól....
Azon kívül ott van egy olyan jelenség, ami még sokkal jobban megkavarja a helyzetet, miszerint a kutyák szét tudják választani a szagokat, és szétválasztva érzékelik. Tehát ha te főzöl egy húslevet, bemész a házba, megcsap az illat, azt mondod, de jó húsleves illat van. A kutyád meg 8ha tudná az alapanyagok nevét) azt mondaná, nahát, ez egy minimum másfél éves tyúk farhát része, meg sárgarépa, meg petrezselyem, gyökér, és zöld rész is, meg zeller, meg karalábé, fekete bors, vöröshagyma, fokhagyma, kevés paradicsom, ja és van benne 2 db paprika csuma.... ja, és só se kell már bele több:) Úgyhogy teljesen más dimenzióban mozognak szagok terén, szerintem abszolút nem összehasonlítható kategória. Aki megpróbálta számokban kifejezni, mindent figyelembe véve, egymilliószoros különbségekről beszél! Én inkább úgy fogalmaznék, hogy ha egy kutya nem lett rászoktatva a vizuális ingerekre, és a környezete rákényszeríti, akkor kb olyan impulzusokat adhat neki a szaglás, (fontosságban) mint nekünk a látás.
Na, majd biztos jönnek a kockák, pontos számokkal, el is fogadom, jöjjenek, mondják, én meg mondom a magamét. :) Nem hinném, hogy van ilyen, mert nem teljesen összehasonlítható kategória. Kezdjük a hallással. Az érzékenység egy dolog, hogy milyen hangerőt hallanak, azt nem tudom, de jóval halkabb hangokat is meghallanak, mint egy ember. Viszont a frekvenciában is bőven ránk vernek, mert amíg egy ember kb csecsemő korban hall max 20. 000 Hz-et, utána folyamatosan csökken, (legyen az átlag 17. 000-18. 000 Hz) addig a kutyák lazán hallnak 40. 000 Hz-et is. Hogy ezt a 2 adatot hogy lehet összeadni, vagy összeszorozni, azt a fantáziádra bízom, magam részéről nem tartom fontosnak 10-es számrendszerben kifejezni a különbséget. Nem hiszem, hogy ez erről szól. A szaglás is több összetevős. Maga a szagló szerv és arányaiban a vele kapcsolatban álló agyterület nagysága úgy tudom, kb 60-szorosa az emberének. Ebből néhányan arra következtetnek, hogy maga a szaglás is 60-szor jobb. De azt senki nem mondta, hogy ez egyenes arányban állna, úgyhogy ez a teória ezzel a lendülettel meg is bukott.
Emellett az orrcimpák kialakítása még kilégzéskor is segíti a szagok összegyűjtését, tehát olyan, mintha az aromák szinte sosem szűnnének meg hatni a kutya elméjére. Mi nem vagyunk képesek egymástól függetlenül mozgatni a két cimpát, ők igen. Ennek köszönhető az úgynevezett háromdimenziós szaglás, azaz egy kutya pontosan meg tudja határozni a beérkező illatinformáció irányát is, nem csak azt, hogy minek a szagát érzi. A kutatók felfedezése szerint a kutya egyes orrcimpáinak használata elárulja, hogy épp mely agyféltekéjével szeretné értelmezni az adott illatot. Az új, ismeretlen, potenciálisan veszélyt rejtő szagokat először a jobb cimpa-jobb agyfélteke vonalon futtatja végig, majd mikor már ismerőssé és biztonságossá vált számára az aroma, a baloldalra vált. Nyomkövető mesterek Már az is bámulatos, hogy a kutyák annyi erőteljes szag közül ki tudják választani azt az egyet, amit követniük kell, és tartják is magukat hozzá. Emellett azonban rendelkeznek egy általunk alig felfogható tulajdonsággal: képesek mérni az időt a szagnyomok alapján.
A jobboldali színpompás kép azonban sokkal érzékletesebben fejezi ki mindazt, amit kutyánk "az orrával lát". Múlt, jelen és jövő tárul fel előtte, emberi érzékeink számára láthatatlan részletekkel együtt. Ahogy beleszimatol a levegőbe, orrának nedves, szivacsos külső része segít neki megragadni a szelek szárnyán utazó illatokat. Mindkét orrjáratával külön-külön, " sztereóban" képes felvenni a szagokat, így könnyen és gyorsan meg tudja határozni a szag forrásának irányát. Így már a levegővétel első pillanataiban világossá válik a kutya számára a környezetében található dolgok minősége (élőlény vagy élettelen tárgy) és pontos elhelyezkedése az adott területen belül. Ahogy a levegő belép és áthalad az orrán, egy kisebb szövetréteg két különböző részre oszlik szét: egyik a levegőtételt biztosítja, a másik a szaglás funkcióját látja el. Az orrjáraton áthaladó levegőhullám egy olyan területre jut, ahol a speciális szaglóreceptorok találhatók. Számuk hozzávetőlegesen 300 millió, amelyhez viszonyítva a mi 5 millió érzékelősejttel rendelkező szaglószervünk eléggé esetlennek tűnhet, főleg, hogy az emberi orrnál ugyanazon az útvonalon halad át a be- és kilélegzett levegő.
Kézikönyvtár Kutyatár A kutya tartása, tenyésztése, nevelése A kutya ÉRZÉKSZERVEK Mit tudunk hát a szaglásról? Teljes szövegű keresés A gáznemű anyagok hatását az orrüregben lévő szaglószerv veszi fel. Az orrjáratok nyálkahártyájában, az orrüreg felső részében vannak az úgynevezett szaglósejtek, amelyekben a szaglóideg rostjai végződnek. A szaglás ingerei kizárólag a gáznemű anyagok. Amennyiben az orrba folyadék kerül, az nem kelt szaglóérzetet, még akkor sem, ha egyébként erős szaga van. A szaglás annyiban tér el a hallástól és a látástól, hogy bizonyos tevékenységhez kötött: azaz általában csak légzéskor érzünk szagot. A szagérzékelést fokozott ütemű belélegzéssel a kutya fokozni is tudja (szimatolás). A szagérzékletet keltő gáznemű anyagok fajsúlya általában nagyobb, mint a levegőé, így a talaj felszínén gyűlnek össze és terjednek tovább. Az állatok általában a föld felé irányított orral követik a szagot, mivel ott koncentrálódnak a legjobban a szagingerek. A kutya az orrával "olvas" - egyes kutatók szerint szaglása legalább egymilliószor jobb, mint az emberé A szagokat - ellentétben a színekkel és a hangokkal még napjainkig sem sikerült megnyugtatóan rendszerezni.
Az illata is elárulja, ki a gyilkos Forrás: Catzovescu | "Az emberek egész idáig nem vették a fáradságot, hogy megálljanak egy percre és megvizsgálják ezt az állítást. Még azok sem, akik egyébként hivatásszerűen a szaglás kutatásával foglalkoznak – adott hangot megdöbbenésének McGann. – A valóság márpedig az, hogy az emberi szaglás pont olyan jó, mint a többi emlősé, beleértve a kutyát és a rágcsálókat is. " Még Freudot is félrevezették Az emberek, meglehet, talán ezermilliárdféle illatot is meg tudnak különböztetni; McGann szerint a tízezres számhoz "legfeljebb a néphiedelem ragaszkodik, meg a hevenyészetten megírt alapozó pszichológia tankönyvek". A Rutgers kutatója szerint az ősbűnt Paul Broca, a 19. századi agysebész és antropológus követte el, akinek a gyenge emberi szaglás melletti érvelése még Sigmund Freudot is félrevezette. Freudot Broca írása juttathatta arra a meggyőződésre, hogy a fogyatékos szaglás fogékonnyá teszi az embert az elme betegségeivel szemben. "Mélyen gyökerezik a kultúránkban az az előítélet, hogy józan és racionális embert nem irányíthat a szaglása – folytatja McGann.
Nem meglepő hát, hogy nem időzne ott hosszan el.. Én a saját kutyámhoz inkább kihívom házhoz az állatorvost ha megtehetem. Köszönjük érdeklődését, hamarosan keressük Önt!
Négylábú barátaink tőlünk egészen eltérően érzékelik a világot, hihetetlen orruk előtt számunkra láthatatlan dimenziók tárulnak fel. A kutya számára minden közelében lévő tárgy, minden egyes mellette elhaladó személy vagy jármű, a szomszéd szemetesládájának tartalma, minden egyes fa, minden madár és rovar egyedi, sajátos szagprofillal rendelkezik, amely pontosan elárulja neki, mi az, hol tartózkodik éppen és milyen irányban halad. Az alábbi videó remekül szemlélteti ezt.
Élete végéig megőrizte ezt a szép szokását. Valószínűleg kis gazdija kísérését követően Rex hazasétált, s ugyanúgy mérte az időt szimata segítségével, mint Jazz, az eszes magyar vizsla. Kiszagolják, mi zajlik az emberekben Fantasztikus orruknak köszönhetően az ebek nem csak komoly betegségeket, hanem az apró érzelemváltásokkal járó kémiai eltéréseket is kiszimatolják kétlábú társaikban. A speciálisan kiképzett kutyák a biopsziavizsgálatokhoz viszonyítva csaknem száz százalékos precizitással képesek meghatározni daganatos betegek állapotát, sőt még a terhességet is a modern teszteket meghazudtoló módon jelezhetik. A speciálisan képzett kutyákat világszerte bocsátják pánikbetegek, autisták és egyéb mentális zavarokkal küzdő emberek rendelkezésére. Probléma nélkül szimatolják ki még a legenyhébb kortizol-, azaz stresszhormontöbbletet is a páciensek bőrén át, így időben jeleznek a gazdinak vagy a gondviselőnek, hogy a betegnek esetleg hamarosan rohama lesz. (Képek: Getty Images Hungary)
– Az emberek a szaglást az alantas, állatias hajlamokkal hozták összefüggésbe. " Forrás: AFP/Carl de Souza Bizonyos illatokra érzékenyebbek vagyunk, mint a kutyák A tudós kiemeli: valójában az emberi szaglóhagyma, amely az orrnyálkahártya illatmolekulákat fogadó szaglósejtjeitől fogad információt, és az agy más fontos régióiba továbbítja a kapott jeleket, méretét és az őt alkotó idegsejtek számát tekintve teljesen összevethető más emlősök megfelelő agyi struktúrájával. "Az illatok rendkívül széles skáláját tudjuk érzékelni és megkülönböztetni; bizonyos illatokra érzékenyebbek vagyunk, mint a kutyák és a rágcsálók; képesek vagyunk szagösvényeket követni; és szaglóérzékünk befolyásolja viselkedési és érzelmi állapotunkat" – foglalja össze McGann a Science hasábjain. Broca 1879-es írásában úgy vélekedett, hogy szaglóhagymánknak az agyunk többi részéhez viszonyított kis mérete az emberi szabad akarat bizonyítéka; azé, hogy túlélésünkhöz és boldogulásunkhoz – a kutyákkal és más emlősállatokkal ellentétben – nem szorulunk az orrunkra.
One punch man 5 rész, 2024