Csabai László A Vidék Lelke

1. Kortárs Online - Dagályos realizmus – kritika Csabai László A vidék lelke című könyvéről
2. Csabai lászló a videk leke 6

Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >> "A kevert identitásom forma, médium, amelyen keresztül testet ölt az identitás cirkuszának egyetemes parabolája. " Kácsor Zsolt interjúja Egressy Zoltánnal, Orcsik Roland esszéje az identitásról, Károlyi Csaba kritikája Csabai László novelláskötetéről, Szilágyi Zsófia és Kálmán C. György páros recenziója Hász Róbert kötetéről, Kállay Eszter, Tóth Krisztina, Tőzsér Árpád versei, Darvasi László, Gáspár Menyhért és Lévai Júlia Mira prózája, Beck Zoltán tárcája, továbbá György Péter kiállítás-, és Fáy Miklós lemezkritikája az irodalmi hetilap legújabb, 2020/9. számában. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >> A Magvető három, a Jelenkor és a Kalligram egy-egy jelölttel képviselteti magát. Az Aegon Művészeti Díj Magyarország legrangosabb, független, nettó hárommillió forint pénzjutalommal és több tízmillió forint értékű médiamegjelenéssel járó magánalapítású elismerése, az előző év kiemelkedő kortárs szépirodalmi alkotását díjazza.

Kortárs Online - Dagályos realizmus – kritika Csabai László A vidék lelke című könyvéről

A vidék lelke című novelláskötet igyekszik átfogó képet adni az elmúlt kb. 100 év vidéki Magyarországának életéről. Viszont a közel 350 oldalas gyűjtemény szereplői kivétel nélkül az önsajnáltatás vagy a túlkompenzálás áldozataivá válnak, ami annyira kevés és demagóg tanulság, hogy egyszerűen nem lehet elhinni. Csabai László Kép forrása Az őszinteség jegyében fontos tisztázni, hogy a kritikus is csak ember, így őt is korlátozhatja saját szocializációja. Nekem például Pest külvárosába születve – a mai napig ott élek – kellene kezdenem bármit is a durván elszegényedett vidék irodalmi leírásával. Általános iskolai éveimhez, első irodalmi tapasztalataimhoz nyúlok vissza, Móricz Zsigmondhoz, a Hét krajcár és a Barbárok szerzőjéhez: míg előbbit tragikusságában is játékos bátorsága kedvesen emlékezetes olvasmánnyá tette a számomra, addig utóbbi egyenes és nyers realizmusát kevésbé éreztem a magaménak. Csabai László A vidék lelké ben mintha csak gyártmányban nyújtana át az utóbbi típusból hétszer három történetet.

Úgy tudja megteremteni a nyárligeti (=nyírségi) atmoszférát a maga történelmi- szociografikus hátterével, hogy közben a cselekményről sem feledkezik meg – így aztán szövegei sűrű hatást keltenek, mégis lendülettel olvashatóak. Ez utóbbi erény – a lendületesség – nem kis részben persze annak is köszönhető, hogy Csabai sok párbeszéddel operál, ám megkockáztatom, a magyar mezőnyben hozzá köthetőek a legjobban felépített párbeszédek. (Jegyezzük meg – nem túl sűrű a mezőny. A kortárs magyar szépirodalom ugyanis sokszor mintha félne a párbeszéd eszközétől. Mit tudom én, miért. Talán mert attól tartanak, hogy a dialógusok fellazítják a textus tömbszerűségét, és attól az komolytalanabbnak tűnik. Vagy mert egy jó párbeszédhez tudni kell – minimum – két hangon beszélni, és az nem megy nekik. ) A végeredmény egy unikális szöveg: hibátlanul érzékelteti a szereplőkre nehezedő sors súlyát, mégsem nyomja agyon ezzel az olvasót, mert közben képes megőrizni az elbeszélés dinamikáját is. Aláírom, vannak olyan novellák a kötetben, ahol a szociográfia iránti igény enyhén felülírja a szöveg irodalmiságát – ilyenkor kicsit mintha lesodródna az elbeszélés az út szélére.

• Szent józsef gimnázium debrecen felvételi követelmények
• 235/45 R17 Fulda Kristall Control HP téli
• Meddig lehet visszavinni az autot na
• Csabai lászló a videk leke
• Az igekötős igék helyesírása 3. osztály Az igekötő az ige után áll - YouTube

Csabai lászló a videk leke 6

Van abban valami sokatmondó, hogy ezek a próbálkozások a rendszerváltás után játszódó szövegekben tudtak előkerülni. Mintha a múlthoz kötelezően és nyomasztóan hozzátartozna a realizmus, amelyet csak sokszor fájdalmasan erőltetett humorral, túlélési – és ezáltal távolító – (ön)iróniával lehet tompítani, míg a jelen valamivel bátrabban kalandozik a fikció és a látomások lehetőségeivel. És bár ezt Csabai kötete éppenhogy csak meglebegteti, mindenképpen érdemes rá lehetséges – és szétszálazási lehetőségeket bőven tartogató – irányként tekinteni.

Csabai László néhány éve a Száraz évszak című művében már meghonosította a "duovellákat", mostani kötetében, A vidék lelké ben pedig a "triovellák" is megszülettek, hamarosan bekerülhetnek a szótárakba. Hét történetet olvashatunk a könyvben, minden sztorihoz három-három novella kapcsolódik, különböző szemszögből megmutatva a teljes képet vagy továbbmesélve a megkezdett cselekményszálat. Csupa mesebeli szám, ám a vége mégsem mesés, hanem kőkemény valóság kisemberekről, akik csak sodródnak az eseményekkel. A különleges forma jól átgondolt, izgalmas vállalkozás, olvasóként folyamatosan járt az agyam és kerestem az összefüggéseket. A helyszín megint Nyárliget és a környéke, a tanyavilág, melyet a Szindbád-sorozatból már megismerhettünk korábban (sőt, még Szindbáddal is összefuthatunk egy pillanatra). A szereplők is ugyanazok a karakterek, akiket már megszokhattunk: kisemberek, akik képtelenek kitörni a komfortzónájukból, fejlődésre képtelenek, ezáltal determinált a sorsuk. Az 1900-as évek elejéről indulnak a figurák, hogy aztán megérkezhessenek napjainkba az utolsó oldalakon, de csak időben lépnek előre, valójában egy mókuskerékben vannak, amelyből képtelenek kitörni.