A Világ Első Nemzeti Parkja
szent-lázár-megyei-kórház-salgótarján-állásA nemzeti parkban nagyszámú fekete medve, és több patás faj él: ezek a gímszarvas, az öszvérszarvas, az amerikai bölény, a jávorszarvas, a kanadai vadjuh, a villásszarvú antilop, a havasi kecske és a virginiai szarvas. A veszélyeztetett fajok közé tartozik a fehérfejű rétisas, a vándorsólyom, a trombitás hattyú, a farkas és a hiúz. A park területén pumák is élnek. Yellowstone-t 1976. október 26-án az UNESCO nemzetközi b ioszféra rezervátum nak nyilvánította, 1978. szeptember 8-án pedig a Világörökség státuszt is elnyerte.
A világ első nemzeti parka 4
A Yellowstone Nemzeti Park tulajdonképpen nem más, mint egy hatalmas szupervulkán kráterében létrejött ökorendszer. Az Amerikai Egyesült Államokban van, Wyoming, Montana és Idaho államok területén, a Sziklás-hegységben. 96%-a Wyoming állam területén fekszik. A park a Yellowstone folyóról kapta a nevét. Nemcsak a világ legrégebbi nemzeti parkja, hanem az egyik legszebb is. A gejzírjeiről, hőforrásairól és egyéb geotermikus jelenségeiről vált nevezetessé. A park közel 9000 négyzetkilométernyi területén 10 ezer geotermális jelenség található: gejzírek, melegvizű hőforrások, iszapmedencék, és fumarolák. A fumarola olyan nyílás a földkérgen, amelyen keresztül gőz és gázok (szén-dioxid, kén-dioxid, hidroklórsav, hidrogénszulfid, bórsav, alunit, ammónia) törnek a felszínre. A fumarolából kitörő vízgőz hőmérséklete általában 200-900 °C. Yellowstone és talán a világ leghíresebb gejzírje az Old Faithful-gejzír a Felső Gejzír Medencében (Upper Geyser Basin), de a parkban található a világ legnagyobb aktív gejzírje is, a Steamboat-gejzír (Gőzhajó-gejzír) a Norris Gejzír Medencében.
Ez utóbbi olyan nyílás a földkérgen, amelyen át különböző gőzök és gázok törnek a felszínre. Hasonló utóvulkáni jelenségekben gazdag például Izland szigete is. A nemzeti park növényvilága is rendkívül változatos: nagy részét erdők borítják, elsősorban tűlevelű fák (nyolc fenyőfaj), ahol összesen 1700 őshonos és mintegy 170-féle növény található a területén. Nagyon gazdag az állatvilága: jávorszarvas, bölény, medve, puma, gímszarvas és 200 madárfaj él itt, köztük veszélyeztetett fajok is megtalálhatók, például a vándorsólyom, a fehérfejű rétisas és a trombitás hattyú. A Yellowstone Nemzeti Parkot 1976-ban az UNESCO nemzetközi bioszféra rezervátumnak nyilvánította, 1978-ban a Világörökség státuszt is megkapta. Nem véletlenül, hiszen a Föld legnagyobb érintetlen ökorendszerét alkotja. Sulyok Attiláné Forrás: Giuseppe Grazzini: A világ nemzeti parkjai, Bp, Corvina Kiadó, 1994. ; A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői.
- OTSZ Online - Egészségesebb a teljes kiőrlésű kenyér?
- Rekordszámú néző szavazott az ATV nap kérdésére
- A mi kis falunk gyuri
- Kullancs elleni védőoltás oltási rend game
- Patkós irma művészeti iskola cegléd
- A világ első nemzeti parka canada
- Tiltott alma 10 rész video.com
- A világ első nemzeti parka 7
- Grace klinika 1 évad 1 rész an 1 evad 1 resz magyar szinkron
Az egyik legszebb közülük a Tower Falls: a zord sziklák közül 40 méteres zuhanás után érkezik egy fenyőerdőbe (a képen). A park területének 5%-a folyó vagy tó. Legnagyobb közülük a Yellowstone-tó, amely egyben Észak-Amerika legnagyobb magashegyi tava, több mint 2000 méter magasan fekszik. A Yellowstone Nemzeti Park további csodás természeti képződményekkel is rendelkezik: a 3000 méter magas hegycsúcsokon és gyönyörű szurdokokon túl hőforrások is találhatók itt, köztük például a híres Mammut hőforrások. A park északi bejáratához közel található hőforrások teraszokat, vízmedencéket hoztak létre. Leghíresebb látványossága a 300 gejzír (például a címlapképen), közülük a legismertebb az "Öreg Hűséges", amelyből 40 méteres (5 emeletnyi) magasságba lövell a forró víz és a gőz, és mindez 65 percenként megismétlődik. A víz hőmérséklete 72 ºC, ez a világ egyetlen gejzíre, amely 1870 óta már folyamatosan működik. Nagyjából tízezer geotermális jelenség található a parkban, az említetteken túl iszapmedencék és fumarolák is.
Ez a vidék hatalmas vulkánkitörés helyszíne volt jóval a történelmi idők előtt, 640 ezer évvel ezelőtt, amely egy hatalmas kalderát hagyott maga után. A kitörés sokszor megismétlődött, máig gyakoriak a kisebb földrengések, de ezeket inkább csak a műszerek mutatják ki. A kalderát majdnem teljesen feltöltötték az ismétlődő kitörések, melyek többek között az Obszidián-sziklát és a Birkaevők Szikláját is létrehozták. Az itteni "Grand Canyon" is kiválóan alkalmas a különböző korokban keletkezett lávarétegek megfigyelésére. Egy 2400 méter magasságban elnyúló fennsíkon járunk, amelyet a Sziklás-hegység láncai szegélyeznek. A folyók az évezredek során két mély kanyont vágtak a tufába. A Lewis-kanyonban a Lewis folyó, a Nagy Kanyonban pedig a Yellowstone folyó hömpölyög, melynek alsó vízesése a park egyik legismertebb része, ahol a víz meredek sziklafalak között zúdul alá. Közel 300 olyan vízesése van, mely legalább 4, 5 méter magas. A legnagyobbak a Yellowstone folyó alsó vízesései, ezek majdnem 100 méterről zúdulnak alá.
