Radnóti Miklós Nem Tudhatom Verselemzés

1. Irodalom - Radnóti Miklós: Nem tudhatom Verselése: Rímfajtája:
2. Radnóti Miklós - Nem tudhatom... lyrics
3. Radnóti miklós nem tudhatom verselemzés

S ha néha lábamhoz térdepel egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom, tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton, s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom. Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj, s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály; annak mit rejt e térkép?

Irodalom - Radnóti Miklós: Nem tudhatom Verselése: Rímfajtája:

1. VERSELEMZÉS (szempontok) :: galambposta
2. BALATONSZEPEZD ifjúsági tábor | Balatoni Táborhelyek, Balatoni Szállások Csoportoknak, Edzőtáboroknak
3. Radnóti Miklós: Mint a bika (elemzés) – Jegyzetek
4. Babel Web Anthology :: Radnóti Miklós: I cannot know… (Nem tudhatom… in English)
5. MUNKAFÜZET / Radnóti Miklós: Nem tudhatom.... - Látó Szépirodalmi Folyóirat
6. Itt A galaxis őrzői 2. szereplőinek Awesome Mixtape-je - Recorder
7. Radnóti Miklós: Nem tudhatom by Pozsár Annamária
8. Radnóti Miklós: Nem tudhatom - Keresztrejtvény
9. MAGYAR NEMZETISMERET
10. NEM TUDHATOM... | Szöveggyűjtemény | Kézikönyvtár
11. Cobra 11 20 évad indavideo

Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép, s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép, de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen, és csecsszopók, akikben megnő az értelem, világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva, míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja, s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek. Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg. 1944

És ott vannak a "csecsszopók", akik még semmilyen bűnt nem követhettek el, és úgy csüggnek kiszolgáltatottságukban anyjukon, mint az emberi sors a kifürkészhetetlen Isteni terven. Hiszen ez a szülőhazájuk, ahogy nekünk is, tehát ide rendeltettek, rendeltettünk élni. "Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent" - kezdi a költő. Valójában egyetlen kínzó kérdést tesz fel: Nem tudhatjuk, de: Mit jelenthet Istennek ez a tájék, az életterünk? Érdemes vajon arra, hogy ne emésztődjön fel? Isten a sajátjának tekinti-e annyira a lábához térdeplő embereket, amennyire a költő ismeri "ha néha lábamhoz térdepel / egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom", és Ő tudja-e "hogy merre mennek, kik mennek az uton"? A gépen fölébe szálló számára célpont az ország. Vajon az az Feletti, Isteni megítélés célpontjává váltunk? Elkerülhetjük, hogy feleljünk bűneinkért, még ha ez gyermeki vágynak is látszik, "az iskolába menvén, a járda peremén, / hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én". Mivel kerülhető el az Ítélet?

Radnóti Miklós - Nem tudhatom... lyrics

BEVEZETÉS: az adott mű köré tartozó háttérismeretek, tények: a költő életrajzából (csak az idetartozó mozzanatok! ) a tört. korról a művészeti irányzatról … stb. TÁRGYALÁS: a vers értelmezése – elemeinek megvizsgálásán keresztül N. B. : Mindig, minden állításunkat idézetekkel támasztjuk alá. 1. Cím 2. Műfaj 3. A versszöveg gondolati felépítése (= szerkezet/ gondolatmenet) uralkodó szerkesztési elv: ellentét / szembesítés (idő- v. értékszembesítés) / ismétlődés / körszerűség... stb. részek (a gondolatmenet logikai állomásai) a részek viszonya egymáshoz (ellentét/párhuzam/ismétlés/fokozás... stb. ) 4. A versszöveg ritmikai felépítése (= versforma) időmértékes / ütemhangsúlyos verselés strófák sorok verslábak / ütemek szótagok rímek / rímtelenség 5. Jellegzetes motívumok, ötletek szerepe a versben: visszatérő kép / kulcsszó / párbeszéd (drámaiság) / elbeszélő mozzanat (epikusság)... stb. 6. Stilisztikai kifejezőeszközök: szóképek /alakzatok /hangutánzó szavak /hangulatfestő szavak /archaizmus / egyéni szóalkotás... stb.

Törölt {} válasza 4 éve verselése: időmértékes rím: páros 2 Anonym { Elismert} megoldása Időmértékes verselés és páros rím jelenik meg a műben. 2

Hirdetés Radnóti Miklós – Nem tudhatom: verselemzés. Keletkezése: A vers 1944 januárjában keletkezett. Európa a második világháború utolsó éveiben jár. A háborús pusztítások még nem érték el hazánkat, de a zsidó népességet már számtalan megkülönböztető törvény sújtotta. Radnóti sem taníthatott, alkalmi munkákból élt, többször elvitték munkaszolgálatra is, ahol megalázó feltételek mellett élt és dolgozott. Témája: A Nem tudhatom című versben az emberi és állampolgári jogaiból kitagadott költő hitet tesz hazaszeretetéről, hűségéről, elkötelezettségéről. Felrémlik a verset olvasva József Attila fohásza: "S mégis magyarnak számkivetve, Lelkem sikoltva megriad – édes Hazám, fogadj szívedbe, hadd legyek hűséges fiad! ” Szerkezete: Radnóti költészetére jellemző, hogy verseinek megkomponáltsága, szabályossága annál szembeszökőbb, minél nagyobb a káosz a külvilágban. Mintha a háború poklát, borzalmait a belső rend harmóniájával próbálná ellensúlyozni. Ez a szerkesztési elv tükröződik ebben a versben is: a költemény számszerűségét tekintve is tudatosan megkomponált.

A jövőt féltő s egyben a jövőben bizakodó hazafi merengő reménye hevíti át a sorokat. A verset lezáró legutolsó mondat (önállóan kiemelt sor! ) egyetlen fohász: szívet szorongató vágyakozás olyan védelem után, mely oltalmazólag borulhat a hazára és a költőre is. A megálmodott jövő után visszazuhan a vers a jelenbe, a bombatámadások éjszakáiba. (Az utolsó sornak az áttételes értelem mellett van konkrét jelentése is: felhős időben nem bombáztak az idegen repülőgépek a háborúban. ) A költemény tartalmához simul a verselés is. A rajongó felsorolások frissességét, könnyedségét festik alá az aránylag hosszú sorok fürge jambusai is. Az egyes verssorok 13–14 szótagból állnak, s a hetedik szótag után erős sormetszet, szünet zökkenti meg a ritmust. Páros rímek kapcsolják össze a sorokat. Ritmizáljuk együtt az első két sort! szótag rím – – | u – | – – | u || u – | – – | u – Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, 13 a u – | u – | u – | – || u – | – – | u – nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt 13 a [Ezt a sorfajtát nibelungizált alexandrin nak is szokták nevezni. ]

Radnóti miklós nem tudhatom verselemzés

Oldalak: 1 2 3

A hosszú első szakaszon egy alapellentét húzódik végig: a költő és az idegen pilóta másként látja az országot. E kétféle nézőpont különbözőségét hangsúlyozza a fent és a lent ellentéte, a rideg katonai célpontok és az élettel teli, bensőséges részletek szembeállítása. A tárgyilagos, szenvtelen hangnem érzelmileg telített líraiság gal váltakozik. Valójában a humanizmus és az embertelenség világa kerül egymással szembe a költeményben. Tagadásból indulva vált át a költő forró vallomásba: fölnevelő, ápoló szülőhelyét és a testét majdan befogadó, eltakaró földet vallja hazájának. Ez az otthona, itt minden és mindenki ismerős: bokrok, virágok, emberek. Rejtett célzás ez a Szózat első két strófájának gondolati-érzelmi tartalmára: a bölcső és a sír – az ápol s eltakar metaforákra. A gyengéd képek sora elvezet "a házfalakról csorgó vöröslő fájdalom" -hoz, a háború, a bombázások valóságához. Ekkor és itt kapcsolódik be a vers világába a fenti, az idegen szemlélet, annak a látásmódja, "ki gépen száll fölébe... ".

• Pápai weöres sándor általános iskola